Éliás Dóra

Gyermekként állatorvos szerettem volna lenni, viszont útközben elég hamar kiderült, hogy nem bírom a vér látványát... hát így lett belőlem (szakmámat tekintve) vegyészmérnök. Viszont a kutyák tisztelete és szeretete nemhogy múlt volna az évek során, hanem inkább egyre erősebb - és erősebb lett. Első kutyámat 1999-ben kaptam, egy gyönyörű rajzos kan német juhászkutya személyében. Vele indult a "kutyázási hóbortom", ami immáron 27 éve tart s a mai napig töretlen. Jelenleg is három juhászkutya (holland, német, német-belga mix) boldog tulajdonosa vagyok, közülük ketten mentett - örökbefogadott, idősödő ebek.
Mindig is fontosnak tartottam, hogy a kutyáimnak a lehető legjobb életet biztosítsam; s vallom azt, hogy minden kutya akkor boldog, ha a számára (fajtájának, életkorának, habitusának, temperamentumának és egészségi állapotának) megfelelő fizikai - és mentális fárasztásban részesülhet. Mindenkori kutyáimmal mi az engedelmes sportok mellett tettük le a voksunkat (obedience, BH, IGP); mindenkivel sikerült is vizsga - illetve verseny szintig fejleszteni a tudásunkat. Hogy minél jobban elmélyedhessek a tanítási metodikákban, illetve, hogy minél inkább megértsem a kutyák viselkedését, igyekeztem mindig a legjobbaktól tanulni; emiatt elvégeztem több kutyakiképzői tanfolyamot is az évek során.

Nagyon fontos a számomra, hogy a hozzám kerülő négylábúak minél biztonságosabban és felszabadultabban térhessenek vissza a mozgás öröméhez. Hiszek abban, hogy minden kutya egyedi, ezért a terápiát mindig az adott állat igényeihez és személyiségéhez igazítom. Lelkes vagyok, nyitott, és igyekszem olyan légkört teremteni, ahol mindenki – ember és állat egyaránt – jól érzi magát.

Vasárnaponként várlak szeretettel!"